Pont azt kaptuk Stingtől, amire számítottunk. Az év koncertjét.

Pont azt kaptuk Stingtől, amire számítottunk. Az év koncertjét.

Pont azt kaptuk Stingtől, amire számítottunk. Az év koncertjét. 

(Sting koncert 2022.10.27. Budapest, Papp László Sportaréna koncertbeszámoló)

 

Credit: Eve Mate

 

Alig egy hónap telt el azóta, hogy Sting miatt teljesen megtelt a Debreceni Főnix csarnok. A Police egykori frontembere most újra Magyarországra érkezett, hogy bevegye Budapestet és a Papp László Arénát. Kevés olyan előadó van, aki egy turnén háromszor is útba ejti Magyarországot, de Sting közéjük tartozik. A My Songs album (amely a turné alapjául szolgál)  egy rendhagyó Greatest Hits kiadvány. Sting átdolgozott és újra rögzített többet a legnagyobb slágerei közül, valamint egy-két kevésbé ismert darabot is. Ezek a régi remekművek így új köntösbe bújtak. A kollekció ezáltal azok számára is élvezhető lett, akik már elölről-hátra ismerték az eredeti dalokat, és egy szimpla válogatás albumot nem hallgattak volna meg. Az albumhoz kapcsolódó turné immár harmadik éve tart (természetesen beleszámítva a Covid miatti kényszerszünetet is).

 

Credit: Eve Mate

 

Az eredetileg tavaszra tervezett koncert végül október 27-én került megrendezésre a Papp László Sportarénában. Sting állítólag az előző napot már kémkedéssel töltötte, valahonnan a nézőtérről nézte végig a The Cure maratoni hosszúságú koncertjét.

Már a kezdés előtt látszott, hogy óriási az érdeklődés a koncert iránt. Az Arénán kívül hatalmas sorok kígyóztak. Az alaposabb motozás és az átlagosnál szigorúbb beléptetési szabályok miatt a bejutás hosszúra nyúlt. Nem sokkal 8 óra után már a színpadhoz közeli ülőhelyünket keresgéltük a sötétben Joe Sumner rövid fellépése alatt. A névazonosság (Sting eredeti neve Gordon Sumner) természetesen nem véletlen, ő Sting egyik gyermeke. A hasonlóság minden esetre külsőleg és hangilag is megdöbbentő volt. (Lehet, hogy Sting nem csak a The Cure-t hanem egy Edda koncertet is megnézett mostanában, amire Pataky Attila is mindig elhozza egyik fiát fellépni? 🙂 Joe egy szál akusztikus gitárral melegítette be az ekkor már szép számú közönséget. Joe dalai között volt egy-kettő igazán jól sikerült darab. Sajnos mire sikerült a büfé végeláthatatlan sorát leküzdve egy pohár borhoz jutni (a Sting koncertek elengedhetetlen kelléke) Joe már pont a műsorának végéhez ért. Szerencsére a későbbiekben vele még találkozhattunk.

 

Credit: Eve Mate

 

A Papp Lászlóban a legritkábban szoktak a koncertek jól szólni. A szakemberek szerint nagyon nehéz a helyszínt hangosítani és sajnos általában nem is szokott ez sikerülni. De Joe Sumner kiválóan szóló blokkja alatt már lehetett reménykedni, hogy talán ez alkalommal majd sikerül.

Pár perccel 9 óra előtt kialudtak a fények és megérkeztek Stingék a  Message in the Bottle-lel, aztán szinte átmenet nélkül belecsaptak az Englishman in New York-ot is. Az ováció a teltházas Arénában (a felső szektorok is teljesen megteltek) elképesztő volt. Sting 71-es kora ellenére fantasztikusan nézett ki, akár 15-20 évet is simán letagadhatna, a hangja pedig legalább olyan jól szól, mint 20 évvel ezelőtt. Az öregedés csak Sean Connerynek állt ennyire jól. Az viszont feltűnt, hogy még a szokásosnál is szikárabb, izmosabb volt. Állványra szerelt mikrofon helyett ezen a koncerten fejmikrofont használt így a színpadon sokkal kevésbé volt helyhez kötött, bárhonnan énekelhetett. Nem egy elterjedt megoldás ez, a látványt kicsit szokni kellett. A hangzás már az első daloknál fantasztikus volt, minden hangszer csodálatosan szólt, egyszerűen majdnem minden tökéletes arányban volt. Talán csak a már említett fejmikrofon volt néha túlvezérelve, de Sting fantasztikus hangja és éneklése pillanatok alatt feledtette ezt. Egyetlen koncert jut eszembe, ahol ennyire jó volt a hangzás; a Deep Purple 2003-as fellépése.

 

Credit: Eve Mate

 

A nyitó dalok után Sting magyarul mondott köszönetet a meleg fogadtatásért majd az Every Little Thing She does is Magic-kel folytatták a slágerek sorát.

A bomba erős kezdés után 3 dal erejéig a legújabb, 2021-es The Bridge albummal ismerkedhetünk. (Már ha valaki nem hallgatta még meg). Bár az új album egyelőre nem fogott meg különösebben, azért élőben ezek a dalok is remekül szóltak. Kár, hogy a The Book of Numberst nem játszották el valamelyik kiválasztott dal helyett. Az If it’s Love-ot füttyel támogatott intrót kapott. Sting elmesélte, hogy akár ilyen kis apróságokból is születnek dalok. A The Bridge-re szánt idő után újra igazi nagyágyúk következtek a dalok sorában. Az If I ever Lose my faith in you és a Fields of Gold a koncert első igazi csúcspontját jelentették. Az előbbi az egyik legnagyobb kedvencem és talán ez volt az egyik legjobb verzió, amit valaha hallottam belőle.

 

Credit: Eve Mate

 

A Police Ghost in the Machine című albumának nyitó dala, a Spirits in the Material World következett a sorban, My Songs verzióban. Talán ez volt az egész setlist legkevésbé ismert dala, de kifejezetten jól állt neki az áthangszerelés; egy kicsit jobban kidomborították a reggie elemeket. Sting koncertjei azért fantasztikusak, mert játszhatja ugyanazokat a dalokat, egy percig sem érezzük azt, hogy ugyanazt kapjuk. Elképesztően tehetséges zenészek veszik körül és minden alkalommal más és más formában szólalnak meg a dalok. A slágerek gyors egymásutánban következtek, gyakran kötötték össze a dalokat szünet nélkül. Sting az egész koncerten nagyon keveset beszélt, de igyekezett minden zenésznek megfelelő teret nyújtani fantasztikus zenei tudásuk megvillantására. A Brand New Day eredeti változatában a szájharmonika intrót a legendás Steve Wonder játszotta el. Ezt használták fel a szemtelenül fiatal Shane Sager bemutatására, aki biztosította a közönséget (persze vicces formában), hogy nem érzi túl nehéznek azt a feladatot, hogy Steve zenei lábnyomába lépjen. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a Brand New Dayt még sosem hallottam ennyire erősen szólni. A dal végére az ülő helyeken is sokan felpattantak. A Shape of my Heartban az egyik vokalista, Gene Noble kapott teret, hogy a dalt duetté formálja. Nem mindennapi énekesi teljesítményt hallhattunk tőle, azt hiszem hogy sokan keresgették az állukat a padlón utána. Kétségtelenül ez a két dal jelentette a koncert eddig csúcspontját.

A What Have Could Been című dalt a kivetítőkön egy rajzfilm részleteivel támogatták meg. Bevallom őszintén, hogy nem tudtam semmit a dal hátteréről és a rajzfilmet sem ismertem. Azóta kiderítettem, hogy a címe Arcane. Talán itt éreztem, hogy a műsor egy kicsit megbicsaklott, legalább egy tucat dalt fel tudok sorolni, aminek jobban örültem volna és a rajzfilm betét is furcsa hangulatot keltett bennem.

A vokalista duó hölgy tagja is előre jött a színpad hátsó traktusából. A beszédes nevű Melissa Musique Mary J. Blige szerepébe bújt a Whenever I Say Your Name (Sacred Love album) című dalban. A hölgy is elképesztően énekelt ebben a nagyon nehéz és a többinél kicsit komorabb dalban. Ha nem is kapott akkora ovációt mint Gene, az valószínűleg csak a dal relatív ismeretlensége miatt volt.

 

Credit: Eve Mate

 

A többi zenészről is meg kell, hogy emlékezzek. Gitárokon természetesen Dominic Miller játszott, aki már a 90-es évek óta Sting állandó gitárosa. Hiba nélkül, tökéletesen játszott egész este, de most nem kapott igazán teret, hogy bemutassa zsenialitását. A billentyűkön Kevin Webster hasonló cipőben járt. Az új dobos, Zach Jones is kiváló zenész, de azért Vinnie Colaiuta dobolása nagyon hiányzott és azt is sajnáltam, hogy Josh Freeset nem láthattam élőben Stinggel játszani.

A King of Pain alatt újra színpadra lépett Joe Sumner, apa és fia felváltva énekelték a dal sorait. Időnként nagyon nehéz volt megkülönböztetni a hangjukat.

 

Credit: Eve Mate

 

A műsor rendes szakasza az Every Breath You Take-el zárult, a ráadásban pedig kaptunk egy parádés Roxane-t és egy gyönyörű Fragile-t, amit Sting a háború sújtotta ukrán népnek és annak a fiatal iráni lánynak ajánlott, aki azután hunyt el, hogy a szigorú öltözködési szabályok elleni tiltakozása miatt a helyi hatóságok őrizetbe vették.

Sajnos ezután, alig 90 perccel a kezdés után vége lett ennek a fantasztikus koncertnek. Ha kellene valamilyen hibát is kiemelnem erről az estéről, akkor talán csak azt tudnám, hogy nagyon szívesen hallgattam volna még órákon keresztül ezt a zenei varázslatot. Sokadik alkalommal láttam már Stinget élőben, minden alkalom igazi élményt jelentett (csak a Shaggy-s közös koncert nem tetszett), de talán ez volt a legjobb koncert, amit tőle láttam. Sting, mint a jó bor a korral egyre csak jobb és jobb lesz. Újra és újra fantasztikusan énekel és elképesztő zenész gárdát hoz magával minden alkalommal. Mi pedig megkaptuk, amire számítottunk. Az év legjobb koncertjét.

Írta: B.T.

Credit: Eve Mate

Szervező: Live Nation