Szerda esti Sátán(ista)tangó, Ghost koncerten jártunk.
(Ghost koncert 2022. 05.18.. Papp László Budapest Sportaréna – koncertbeszámoló)
Az elmúlt években, határozottan rájárt a rúd, a mezei zenekedvelőkre, hiszen sorra törölték, vagy csúsztatták el a koncerteket, mind a zenekarok, mind a szervezők, természetesen érthető okokból. Ez a szituáció, jelenleg (lekopogom) úgy néz ki, hogy kezd helyreállni, mégpedig olyan szinten, hogy már-már átesünk a ló túloldalára, ugyanis az idei évben egymásnak adják a kilincset a világhírű zenekarok, akik vagy kedvencek, vagy a képzeletbeli „egyszer az életben látnom kell” listán szerepelnek. Ez természetesen örvendetes dolog, hiszen, minden zenekedvelő, függetlenül stílustól, kortól nemtől, el tud jutni, kedvenc formációjának fellépésére, és kitombolhatja magából, a hétköznapok feszültségeit.
Számomra ez azzal járt, hogy készítettem, egy összevetést, hogy mely koncertek azok, amikre el tudok jutni úgy, hogy a hónap végén se kellejen azért száraz kiflicsücsköt ennem. Ezen listáról, azonban sajnos a Ghost alapból teljesen lemaradt, hiszen bár az idén megjelent Impera nevezetű lemezük elég sokszor végig hallgatásra került általam, de három éve ott voltam a Papp Lászlóban, és nagyon sok az olyan banda ebben a kora nyári zenei kavalkádban, akikhez még nem volt szerencsém.
Így aztán mikor kedd este megtudtam, hogy mégis látni fogom Papa Emeritus IV-t és a Ghoulokat, először is határozottan felvidult az estém, másodszor pedig úgy érkeztem meg szerdán a helyszínre, hogy fogalmam sem volt, az előzenekarok részéről mire számíthatok, ugyanis, csak a nevük megnézésig jutottam, belehallgatni, hogy mennyire általam fogyasztható stílust képviselnek, nem volt időm.
Tehát körülbelül 19:00-kor, beestem a Papp Lászlóba, ahol, az addigra nagyjából félig megtelt a küzdőtérre lépésemmel egy időben kezdett a Twin Temple. Körülbelül 32 másodperc telt el mire kikiáltottam a bandát az egyik új kedvencemnek (azóta is az ő zenéjük pörög végtelenítve). A stílusosan 2016 Halloweenján alapult csapatot részemről túlfűtött sátánista jazzként jellemeztem, míg ők Satanic Doo-Wop-ként definiálják a stílusukat. Az elnevezés igazából lényegtelen, ami fontos, hogy elképesztően magával ragadó jelenség az egész banda. Alexandra James énekesnő, sokkal magabiztosabban kommunikál a közönséggel, mint sok más, akár világhírű frontember. A hangosítás is remek volt, pedig amikor régebben lefelezték a Papp Lászlót egy koncert miatt, előfordultak fennakadások a hangzás tekintetében, de ebből, ma este semmit nem tapasztaltam. Az egyetlen negatívum, hogy mindössze hat rövid dal fért bele a programba, amihez hozzá tartozik, a felvezető, és a lezáró egy két perces nóta is.
Gyors átszerelést követően érkezett az angliai Uncle Acid & the Deadbeats. A 2009-ben alakult banda valahogy nem illett a programba, és itt nem a zenei hozzáértésüket akarom leszólni. A stoner/doom stílusban nyomuló srácok, elképesztően jó muzsikával operálnak, csak egyszerűen valahogy túl súlyosnak hatott a zenéjük, beillesztve a másik két zenekar közé. Teljesen szubjektív kifogásomat félretéve, nagyon szívesen látnám őket ismét, esetleg egy kicsit stonerebb bandacsokor között.
Majd 21:00-kor felcsendültek a Kaisarion első taktusai, a színpadot takaró lepel lehullt, és mögötte felbukkant a Ghost.
Vannak bandák, akik kiállnak a színpadra, gitár, basszer, ének, dob, és lenyomnak egy koncertet. És vannak zenekarok, mint a szerda este fő fellépője, akik kiállnak egy elképesztő díszlet közepére, és előadnak egy showt. Mert Tobias Forge Papa Emeritus IV és egészen eddig névtelen Ghouljai (A banda hivatalos turnéfotósa Ryan Chang készített képet a bandáról a koncert után, maszk nélkül) valóban showt csinálnak, kezdve az olyan apró, jelenetektől, amikor Papa Emeritus IV visszaparancsolja, a színpad túlzottan központi helyére merészkedő Ghouljait a háttérbe, vagy mikor „gitárpárbaj” közben meghallgathatjuk a Tavaszi szél vizet áraszt nótát. Igaz, ez hatalmas klisé lett az utóbbi években, azért mégis jólesik. Illetve természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy Papa eközben kétszer/háromszor át is öltözik, mint egy igazi pop díva. Szóval igen, látványilag, tartalmilag, a Ghost előadást tart, és nem koncertet. De ne feledkezzünk meg a zenei részéről sem. Mivel egy 20 nótát tartalmazó setlisttel operált a banda, így nem csak a március 11.-én megjelent Impera albumból kaphattunk ízelítőt, hanem bőven maradt hely, az olyan közönségkedvenc nótáknak, mint a Dance Macabre, vagy a Square Hammer. Sőt még egy kis Metallicát is hallhattunk, hiszen a ráadást, az Enter Sandman nyitotta. Hangosításügyileg, pedig szeretném emelni képzeletbeli kalapom, a teljes technikai személyzet előtt, mert az, hogy a zenekar mind a kilenc tagja hallható, volt és bár szakértőnek nem mondanám magam, de véleményem szerint tökéletesen szólt az egész este.
Zárószóként, ez az este, tökéletesen tudatosította bennem, hogy ha listát kell készíteni, melyik koncertekre érdemes ellátogatni, a Ghostot, senkinek sem szabadna lehagynia róla.
Setlistek:
Twin Temple: Uncle Acid & The Deadbeats: Ghost:
In Lvx Mt. Abraxas Kaisarion
Sex Magick Mind Crawler Rats
Let’s Have a Satanic Orgy Shockwave City From the Pinnacle to the Pit
Satan’s a Woman 13 Candles Mary on a Cross
I’m Wicked Death’s Door Devil Church
In Nox I’ll Cut You Down Cirice
Melody Lane Hunter’s Moon
Faith
Spillways
Ritual
Call Me Little Sunshine
Helvetesfönster
Year Zero
Spöksonat
He Is
Miasma
Mummy Dust
Kiss the Go-Goat
Ráadás:
Enter Sandman
Dance Macabre
Square Hammer
Cikk: Pásztor Attila
Fotók: Hetessy-Németh Tünde
Kapcsolódó tartalom:
Ghost koncertfotók 2022.05. 18. Papp László Budapest Aréna