Vasárnap esti indusztriális metal pusztítás, Combchrist koncerten jártunk.
(COMBICHRIST, Mimi Barks, KR3LL) 2022.05.22. Barba Negra – koncertbeszámoló)
Az industriál metal szerelmesei számára remek vasárnap esti program volt a Barba Negrában a Combchrist koncert.
Igazi kánikulában, verőfényes napsütésben érkeztünk a Barba Negrához, de az első előzenekart sajnos még így is lekéstük. Első pillantásra a nézőszám kínosan alacsonynak tűnt. A remek idő miatt még mindenki valahol a szabadban végzett valami aktivitást. Rögtön a belépés után pont belefutottunk a második fellépőbe, Mimi Barksba, aki már az igen feltűnő színpadi ruháját viselte. Mit mondjak, nem egy rossz látvány a lány. 🙂
Nem sokkal később el is kezdődött a koncert. Eleinte a színpad előtt csak pár ember lézengett, de szerencsére a második-harmadik dalra már bejött annyi ember, hogy a zenekar ne érezze magát kínosan. Ritkán, de előfordul, hogy egy-egy fellépőt még semennyire nem ismerünk. Mimi Barksal kapcsolatban is ez volt a helyzet. Ilyenkor általában segít a google, de az ő esetében még egy wikipedia cikket sem találtam, így nem tudok róla sokkal többet, mint a koncert előtt. Azon kívül persze, hogy állati jó torka van. A zenekar rajta kívül két tagból állt, egy gitárosból és egy dobosból. Minden más hangszer felvételről szólt. Érdekes módon az ének szólamok jelentős részét is előre rögzített forrásból játszották be. Ennek az egész rendszernek nem értem a koncepcióját, eleve nagyon furcsa, ha a színpadon van egy élő gitár és egy dob (akik egyébként nehéz témákat jól játszottak), de nem játszik senki basszus szólamokat. A dalok energikusak voltak, de elég egy kaptafára készültek. Pár perce hallgattam bele Mimi Enter the Void című albumának dalaiba és nehezemre esne megmondani, hogy melyik dalt hallottam élőben és melyiket nem. Mimi még az utolsó dalok egyikén beült a dob mögé, hogy megmutassa, hogy ott is boldogul. És majdnem elfejtettem, hogy a piros kontaktlencse, amit viselt baromi látványos. 🙂
A fél óránál kicsit hosszabb blokk után, jött egy rövid átszerelés és kezdődhetett a Combichrist.
A norvég Andy LaPlegua Combchristje már sokadjára látogatott hozzánk. Szerencsére a kezdésre már egész szépen megtelt emberekkel a nézőtér, lehettünk úgy 300-400-an is. Egy kis spoiler: aki kihagyta a koncertet az nagyon-nagyon sajnálhatja.
A Combichrist stúdióban soha nem volt igazi zenekar, Andy maga rakja össze és veszi fel a dalokat. Viszont a koncert igazi csapatmunka. Remek, színpadra termett zenészekkel veszi körbe magát.
Rögtön az első daltól kezdve egészen pusztító energiával szedték szét a színpadot, de a következő 3-4 dalon keresztül mindig sikerült emelni az energia szintet. Az albumokon sokkal inkább az ipari, elektronikus hangzások dominálnak, de élőben két gitárral, dobbal és néha basszussal, néha pedig szintetizátorral előadott dalok sokkal inkább tűntek modern metálnak. Bevallom ez utóbbi megközelítés sokkal közelebb áll a szívemhez. Főleg ha ilyen elementáris erővel tudja valaki ezt előadni. Természetesen a középpontban LaPlegue áll, aki remek frontember és nagyon karakteres hangja van. Az koncert az elejétől a végéig megállás nélkül ugrált, tombolt néha fülig érő vigyorra néha borzasztó szigorú arckifejezéssel. A mozgása külön kiemelendő, valamiért folyamatosan Phil Anselmo jut eszembe róla. Az egész koncert energiaszintje közel volt ahhoz, amilyen a Pantera volt fénykorában.
A dalok szinte megállás nélkül következtek egymás után szusszanást se hagyva ezzel a teljesen átszellemült közönségnek. Azért egy-egy alkalommal Andy mondott egy pár rövid mondatot két dal között. Kiemelte, hogy nagyon boldogok, hogy végre újra zenélhetnek és, hogy újra eljutottak hozzánk. Valamint, hogy sajnos egy barátját épp most vesztette el, de a zene segíti átvészelni ezeket a nehéz pillanatokat.
Eljátszották a 2021-es Compliance-t is (kísérteties a we got a war for you sor a dalban), amit a Covid időszak alatt írtak.
A koncert közben egy pár perce Mimi Barks is kijött a Backstageből és belehallgatott a buliba. A koncert végén pedig egy dal erejéig fel is hívták énekelni.
A koncert a Maggots at the Party-val és a What the fuck is worng with you-val zárult.
Cikk: B. T.
Fotók: Hetessy-Németh Tünde
Kapcsolódó tartalom: