A fáradhatatlanság győzelme – Testament, Anthrax, Kreator – koncertbeszámoló
(Testament, Anthrax, Kreator 2024.12.10. Budapest, Barba Negra)
Igazi ünnep előtti metálünnep várta a szegecselt rockerek még mindig népes táborát a csepeli senkiföldjén. A thrash-metál három, bő 40 éves, népszerű formációja, a elnyűhetetlen Testament, a legendás Kreator és a „Big four” talán legszórakoztatóbb bandája, az Anthrax várta a fémzenére vágyókat a Barba Negra vörös színpadán.
A fél hétkor húrokba csapó kaliforniai Testament hamar feledtette a korai kezdő időpontot, tűpontos thrash-jükkel azonnal komoly headbangelésbe kezdett a – nem meglepő módon – 90%-ban férfi közönség. A nyitó D.N.R. után egymást követték a 60as éveikben járó amcsi arcok értő fülek által jól ismert művei, mint a Children of the Next Level, a Native Blood vagy a záró Into the Pit. A 12 dal cölöpként döngölte bele a fejrázó nagyérdeműt a műgyanta padlóba.
20 óra előtt pár perccel csapott a húrokba az este legismertebb bandája. A Metallica, a Slayer és a Megadeth mellett egy thrash-zenekarhoz képest a legmagasabb szintekre elérő New Yorki csapat neve még a fémzenét csak érintőlegesen hallgatóknak sem csenghet teljesen ismeretlenül – a 90-es évek MTV-je gyakran tűzte műsorra a Got the Time című opuszt (benne minden idők legviccesebb basszusszólójával), vagy a rapmetál egyik alappillérét, a Public Enemyvel felvett Bring the Noise-ot (régen minden jobb volt, ugye).
A Süsü sárkányfűárusára hajazó (ha-ha) Scott Ian által vezetett zenekar kiválóan egyesíti a thrash-metál kérlelhetetlen keménységét a mégis dúdolható dallamokkal, sőt, Joe Belladonna a műfajhoz képest talán még túlképzettnek is mondható magabiztos és kellemes énekhangjával, Ian ritmusgitározása simán James Hetfield tudásához mérhető, Charlie Benante-ét pedig nem kell senkinek bemutatni, az újraalakult Pantera dobosaként a leginkább kétkedőknek is bebizonyította, hogy a metál-szcéna egyik legképzettebb ütőseként tarthatjuk számon.
A társaság a ’85-ös A.I.R-rel fektette le az alapokat a csillogó szemű rajongók előtt, hogy rögtön a már említett Got the Time-mal folytassák, majd a 38 éves Caught in a Mosh és a Fight ‘Em ‘Til You Can’t után egy másik slágerüket, a Madhouse-t tolják az arcunkba. (És szegény fülünkbe…) A Metal Thrashing Mad és a Be All, End All után egy újabb klasszikus, az I am the Law késztette fejrázásra még a leghátsó sorokat is, majd a Medusa után két további gigasláger, az Antisocial és az Indians zárta a még a Rém rendes család egyik epizódját is megjáró metálcsapat 10 számos fellépését.
Még épp az arcunkat kerestük a földön, mikor háromnegyed 10-kor elfoglalta a színpadot az est harmadik legendája, a már szintén 40 éves elmúlt, német Kreator. Bár korábban Joe Belladonna az est headlinereként hivatkozott az Anthraxra, Mille Petrozzáék is úgy foglalták el a színpadot, mintha a két amerikai legenda csak az előzenekaruk lett volna.
Az est legmenőbb színpadképével (oldalt két felfújhatós ördög, középen a jól ismert kopasz rémséggel) kétségtelenül nyerték a minifesztivál látványversenyét, de zeneileg sem maradtak el a másik két bandától. A Hate Über Alles-szel kezdődő thrash-hangversenyben minden ősmetálos kívánságát teljesítették, elhangzott természetesen az Enemy of God, a Satan is real, a Phantom Antichrist vagy a Terrible Certainty is, hogy végül a Violent Revolutionnal és a Pleasure to Kill-lel fejezzék be a fejzsongató stroboszkópparádét.
A három negyven év feletti korú metálbanda újra bebizonyította, hogy a zúzás nem korfüggő, és a sok évtizednyi zenélés könyörtelen profizmusba tud torkollni. A főként 40 pluszos közönség maradéktalanul megkapta, amiért kilátogatott a hideg csepeli éjszakába.
Ameddig a Föld kerek, mindig lesznek thrasherek!
Kapcsolódó tartalom:
https://koncertmagazin.hu/testament-koncertfotok-2024-12-10-budapest-barba-negra/
https://koncertmagazin.hu/anthrax-koncertfotok-2024-12-10-budapest-barba-negra/