Torzonborz feldolgozás – A Hair musical-en jártunk a Budapest Sportarénában – beszámoló
(Hair musical 2023.01.08 Papp László Budapest Sportaréna, beszámoló)
Többfele híre ment, hogy sokan nem voltak elégedettek a nagy méretű Hair előadással. Eddig csak olyan cikket találtunk erről, ahol az internetes kommentek adták hozzá a tartalmat, szóval itt egy részletes beszámoló olyantól, aki ott volt.
Kezdjük azzal, hogy a Hair sok szempontból kivételes musical. Egyrészt egyike annak a 4-5 musicalnek, amit mindenki ismer (vagy legalábbis hallott róla), másrészt talán ez az egyetlen, amit akár olyanok is szerethetnek, akiknek a műfaj amúgy nem áll közel a szívükhöz. Köszönhető ez annak, hogy egyszerűen tele van zseniálisan jó dalokkal, amik stílusban sokfélék, de szinte egyikük sem esik túlzottan a tipikus nagyzenekaros, pörgős/vicces/giccses musical darab, vagy a még nehezebben emészthető hömpölygős/szenvedős/ragadós szerzemények közé. Pszichedelikus rock, r’n’b, rock and roll és hasonló populáris és méginkább kortalanul menő stílusok váltják egymást benne. Hozzátesszük a színes, elvont, játékos képi elemeket, és a végére is értünk a színpadra vitelt könnyítő tényezőknek.
Nézőtoborzáshoz remek, viszont teljesen félrevezető tulajdonsággal is rendelkezik a Hair. Készült belőle egy film, ami a mai napig minden idők egyik legjobb zenés filmjei között van, egy film, aminek a története csak nyomokban emlékeztet a Broadway verzióra. Milos Forman – érthetően – mozivászonra egy sokkal kézzelfoghatóbb, könnyebben emészthető, logikusabban felépített forgatókönyvet vitt, ami rengeteg dologban eltér a színpadi verziótól. Sokan csak ezt a verzióját ismerik a Hair-nek.
Az „eredeti” verzió sokkal kevesebb könnyen érthető, szépen felépített dramaturgiai elemet tartalmazott, helyette több dalt, és sokkal több elvont jelenetet. Itt jön a képbe a szóban forgó hazai feldolgozás. A promóciós anyagokból kiderül, hogy a darab játszására az engedély azzal a feltétellel járt, hogy a színpadi verziót kell alapul venni, nem a filmet. Itt említik azt is, hogy próbáltak egy olyan rendezést összehozni, ami nem lesz csalódás azoknak sem, akik a film miatt jönnek, illetve kiderül az is, hogy beleszőttek a történetbe egy magyar szálat.
Hogyan sikerült mindez? Ízlés kérdése. A feladat nehéz volt, amit az alkotók talán még jobban megnehezítettek maguknak. A forgatókönyv végül valamennyire alapul veszi az eredeti elvontabb verziót, belecsempészik egy csomó olyan dolgot, ami a filmben volt csak látható és hozzáad nem kevés saját ötletet. Nem meglepő, hogy az eredmény felemás. Aki a színházi verziót várta, annak túl olyan, mint a film, a film érthető struktúrája nélkül, aki a filmet várta, na annak tuti nem eléggé olyan, mint a film. A magyar szál pedig néha találó, sokszor meg erőltetett volt. Ezért vicces, hogy pont az Erőltetett menet c. Radnóti vers volt a legkevésbé erőltetettnek érezhető beszúrás. Az egyáltalán nem lógott ki a darabból, sőt, hozzáadott talán. Ha itt megálltak volna, szerintem senki nem szólt volna érte. Másnapos mámorban magyar népdalt énekelni a Hair c. musicalben, már kicsit furább jelenet, elmagyarázni, hogy bár lengyel neve van, de Claude amúgy magyar, és lépten-nyomon valami kisebb-nagyobb magyar utalást beleszúrni, nekem pl. sok volt.
Kevésbé ízlés kérdése, és valószínű, hogy sokkal többet nyomott a latba, hogy többféle technikai problémával kellett megküzdeniük az előadóknak. A Sportaréna beforgatva is hatalmas, és a legnagyobb színpad is viszonylag kicsinek hat ott. Egész biztos vagyok benne, hogy sokaknak eleve nehéz lehetett elmerülni a darabban, nem született meg a varázslat egyszerűen azért, mert még a kijelzőkön is alig lehetett látni a színészek arcát, játékát. Rengetegen voltak a színpadon, összetett koreográfiákkal, ami bizonyos távolságból egyszerűen követhetetlenné vált. Mire rájöttem, hogy ki és hol énekel éppen, addigra továbbszaladt mindenki.
A Sportarénát mérete és formája miatt nem könnyű behangosítani. Nem mondom, hogy nem volt 1-2 hamisabb hang (ami szintén lehet a hangtechnikai nehézségek eredménye is, sőt néha még az sem kizárt, hogy tudatos művészi választás volt), de ha egy valamit kéne kiemelni, hogy szerintem mi zavarhatta a legtöbb panaszkodót, az abszolút a fejmikrofonok (az énekesek fejére erősített mikrofonok, amik arra hivatottak, hogy táncolás közben is tudjanak énekelni) hangosítása volt. Sok énekes, sok mikrofon, és közülük rengeteg olyan, ami rettenetesen túl volt vezérelve. Ezt onnan hallani, hogy a hangfalakból az énekes hangja éles, hangos, és torz. Így fordulhatott elő, hogy sokszor az énekek bár bántóan hangosak voltak a hangszerekhez képest, mégsem volt érthető, hogy mit énekelnek. Nem könnyítette meg a helyzetet az sem, hogy a dalok jó része angolul is sűrű szövegű, a magyar fordítások meg, amennyire én hallottam, talán még sűrűbbek és nyelvtörőbbek voltak, mint az angol.
A hangosítási nehézségek az élő zenekart sem kerülték el teljesen. Az én ízlésemnek a dob meg a basszus pl. nagyrészt túl hátra volt keverve, ami a túl hangos énekekkel, és a néha szintén túl hangos fúvós szekcióval (ami szintén pont éles hangokat tud generálni) nem tudta a legjobban átadni a dalok energiáját. Pedig a zenekar határozottan az egyik kiemelkedő eleme volt az előadásnak, nagyon jó zenészek, nagyon jól játszottak nagyon jó dalokat. Ugyanígy az énekesek között is volt több kiemelkedő tehetség.
Nem akarom sem védeni, sem szidni az előadást, ezt lehet már az elején kellett volna leszögezni, de itt a végén említem, mert érdemes még egy dolgot árnyalni. Több komment említi, hogy otthagyták az előadást a vége előtt, spekulációk mennek róla, hogy mennyien voltak, akiknek ennyire nem tetszett a darab. Elég jó rálátásunk volt a közönségre, és többszázan az első felvonás alatt biztos nem mentek ki. Talán 40-50 ember lehetett, ezt más is hasonlóan saccolta, aki arrafelé ült, mint én. A második felvonásra (ami amúgy sokak szerint jobb volt, mint az első, bár a technikai problémák továbbra is fennálltak) szintén nem ürült ki a fél aréna, de sokan tényleg nem jöttek vissza, ez ránézésre a közönség maximum negyede volt.
Érdemes még megemlíteni, hogy akik végig maradtak köztük is vegyes volt a végítélet, voltak negatív és pozitív vélemények egyaránt. Hajba azért nem kapott senki egymással a dolgon.
Írta: Sághy-Új Gordon
Credit: Lukácsi Barnabás
Szervező: Pannon Várszínház
Kapcsolódó tartalom: