Van, amiből tényleg nem lehet kinőni – Simple Plan koncertbeszámoló
(Charlotte Sands, Neck Deep, Simple Plan koncert 2026.10.21. Budapest, Barba Negra)

Kevés olyan koncertnap volt az idén itthon, amit annyira vártam volna, mint október 21-ét, ugyanis ekkor érkezett hozzánk a Simple Plan, a Neck Deep és Charlotte Sands szentháromsága. A Simple Plant láttam már a Papp László Budapest Sportarénában, a Budapest Parkban és az MVM Dome-ban is, most viszont a Live Nation a Barba Negrába hozta el őket, amit így tele is tudtak rakni.
Aki kicsit is ismer, pontosan tudja, hogy nem rajongok a női énekesekért, gyakorlatilag egy kezemen meg tudom számolni azokat, akiknek szinte minden dalát szeretem. A legelső ilyen előadó, akit megszerettem, Charlotte Sands volt, akit pont a Simple Plan előtt láttam először 2023-ban a Budapest Parkban. Utána még a 5 Seconds of Summer vendégeként is fellépett és egy önálló koncerttel is eljött hozzánk az Analog Music Hallba. Időközben már két nagylemezt is kiadott, a 2024-es can we start over?-t, idén követte a Satellite, melynek deluxe verziója pont a mostani koncert előtt öt nappal látott napvilágot.

Számomra nehéz olyan előadóról objektíven írni bármit is, akivel már többször is volt szerencsém találkozni és személyesen is pont olyan pozitív benyomást tudott kelteni bennem, mint a színpadon állva, de ismerősök által azért bebizonyosodott, hogy az, amit Charlotte letett most (is) az asztalra, tényleg kiemelkedő. A turnéra a gitárosa, Dillon Jordan nélkül érkezett, így Nick Lewert kísérte csak élőben dobon. Ez a felállás nem volt az igazi, sokkal jobb élő hangszereket hallani, mint az előre felvett anyagot, de inkább így, mint sehogy. Charlotte elsöprő energiája most is a toppon volt és örültem neki, hogy szinte egy teljesen új műsorral érkezett, mert így például hallhattuk az egyik legújabb dalát, a GO-t, de a Satellite-ról eljátszották a neckdeep-et, a HUSH-t, a back to you-t és az Afterlife deluxe albumos verzióját is. Bár a közönségből nem ismerték olyan sokan a formációt, a nekik járó tapsvihart így is megkapták. Charlotte tavaszi headline turnéjába sajnos Budapest nem került be, de bízom benne, hogy hamarosan ismét ellátogat hozzánk.

A Neck Deep a pop-punk újabb generációjának egyik éllovasa, az ötösfogat pedig most is bebizonyította, hogy ez bizony nem véletlen. Ben Barlow (ének), Matt West (gitár), Sam Bowden (gitár), Seb Barlow (basszusgitár) és Matt Powles (dob) egy olyan pörgős show-t tett le az asztalra, hogy néha csak pislogni tudtunk. A srácok most jártak Magyarországon másodszor, 2024-ben láthattuk már őket a Sum 41 búcsúkoncertjén, ami meglehetősen keserédes alkalom volt, így most én is sokkal felszabadultabban tudtam élvezni a szettjüket. Az biztos, hogy az egyik legjobb választásnak bizonyultak a Simple Plan vendégzenekaraként, hiszen az ő koncertjükön már szinte tele is volt a küzdőtér és a legtöbben lelkesen énekelték a dalokat is.

A hangosításra hallottam mondjuk bőven panaszt azoktól, akik hátrébb álltak, valahogy a Barba Negra a pop-punkot még mindig nem bírja el igazán. A 2024-es self-titled lemezükről hangzott el a legtöbb dal, ezek voltak a Dumbstruck Dumbf**k, a Take Me With You, a Heartbreak of the Century és a STFU. A She’s a God alatt itt is kialakult egy csak csajos moshpit, amit most be is sikerült tartani viszonylag könnyen. Amire lelkileg szerintem senki nem készült fel igazán, az az volt, hogy eljátszották a December (Again) című szerzeményüket, aminek az eredeti verziója a Neck Deep valaha írt legszebb dala, és az évek során ez is vált a zenekar legnagyobb klasszikusává. Nagyjából olyan hidegrázós élmény volt élőben először hallani ezt, mint az AC/DC Back In Black-jét vagy az All Time Low Dear Maria, Count Me In-jét. Nagyon remélem, hogy hamarosan egy önálló Neck Deep koncertet is kapunk végre, mert ez a 40 perc messze nem volt elég belőlük.

Azt hiszem, az is egészen sokat elárul a Simple Planhez fűződő viszonyomról, hogy az első zenekaros tetoválásom hozzájuk kapcsolódik. Bár nem ők az abszolút kedvenc zenekarom, a Pierre Bouvier (ének), Sébastien Lefebvre (gitár), Jeff Stinco (gitár) és Chuck Comeau (dob) alkotta együttes, még a legfinomabb házi palacsintánál is sokkal közelebb áll a szívemhez. Bennük sem tudtam csalódni még az évek során, sem emberileg, sem pedig színpadi teljesítmény alapján és ha egy kis spoilert megengedtek nekem, az eddigi négy Simple Plan koncertemből ez volt a kedvencem.

Kezdjük azzal, hogy egy 100 perces műsort hoztak, amiben nem voltak feleslegesen elnyújtott beszédek vagy értelmetlen prezentációk (igen, az idén erre js láttunk példát). Természetesen rengeteg olyan dalt hallhattunk, amelyek nélkül egy Simple Plan koncert nem is lenne igazi Simple Plan koncert és amelyek már a zenekar védjegyévé váltak az évek során. Rögtön a koncert elején hangzott el a dokumentumfilmjükhöz is készült Nothing Changes is, valamint a Jet Lag, amihez Charlotte Sands is becsatlakozott. Az egyik legmenőbb dolog ebben, hogy én is ott voltam, amikor 2023-ban először játszották el együtt ezt a dalt. (A beálláskor Charlotte még a telefonjáról olvasta a szöveg egy részét.)

A turné során több helyen is variálnak a műsorlistában, így az este fénypontja nekem az volt, amikor a 2008-as self-titled lemezükről megszólalt a Take My Hand, ami az egyik személyes kedvencem. Így került be még a setlistbe a Can’t Keep My Hands Off You is, de a Perfectly Perfect egyszál gitáros verziója és a Green Day Basket Case-e sem hangzott el minden este.

Talán a legütősebb pillanatokat most is a Summer Paradise okozta (sosem felejtem el, hogy a Parkos koncerten pont ekkor szakadt le az eső), hiszen ekkor kerültek elő a gigantikus strandlabdák és pár percre ismét nyarat varázsoltunk a hűvös őszi estébe. Ezt követte az Untitled (How Could This Happen to Me?) és a már említett Can’t Keep My Hands Off You, amelyeket Pierre a hangosító pultnál kialakított mini B színpadon énekelt (és zongorázott) el. Szintén hidegrázós volt az Astronautot hallani, amiből gyorsan visszatértünk a féktelen bulizásba olyan oldschool dalokkal, mint a Grow Up és a Vacation vagy éppen a szokásos All Star (Smash Mouth), Sk8er Boi (Avril Lavigne) és Mr. Brightside (The Killers) party egyveleggel. A What’s New Scooby Doo? alatt most is kiszedték a közönségből az összes jelmezes rajongót, így nagyjából 15-20 ember ugrálhatta végig a dalt a színpadon. A visszataps előtt a kedvencemmel zárták a sort (Where I Belong), a koncertet pedig egy érzelmesebb, lassabb szekcióval fejezték be, közvetlenül azután, hogy Chuck az I’m Just a Kid alatt a közönségbe vetette magát, míg Pierre ült be a dobok mögé.

Talán azért is szeretem a Simple Plan koncertjeit annyira, mert nem szólnak többről annál, mint hogy boldoggá tegyék a közönségüket. Ez nem az a zenekar, amelyiknek a tagjai zenei virtuózok vagy éppen olyan riffeket vagy dobtémákat tesznek le az asztalra, amiktől a kritikusok elalélnak. Egyszerűen csak hihetetlenül jól rezonálnak a rajongókkal (és igényeikkel) és szimpla, hétköznapi emberekként jelennek meg, akik annyira szeretik egymást is, hogy estéről estére képesek hatalmas bulikat csapni együtt, miközben konfettikbe burkolják a nézőteret.

Bízom benne, hogy majdnem mindenkinek, aki a Barba Negrába látogatott október 21-én, olyan rendkívül különleges koncertben lehetett része, mint amilyenben nekem is. Ez a három zenekar együtt egy zseniális összeállítás volt, leginkább csak álmaimban mertem arra gondolni, hogy valamikor egymás után láthatom őket. Akár ilyen formában, akár külön-külön, de alig várom, hogy ismét útba ejtsenek minket.

A koncerten elhangzott dalok:
- I’d Do Anything
- Nothing Changes
- Shut Up!
- Jump
- Jet Lag (with Charlotte Sands)
- Addicted
- Your Love Is a Lie
- Welcome to My Life
- Take My Hand
- Summer Paradise
- Untitled (How Could This Happen to Me?)
- Can’t Keep My Hands Off YOU
- Astronaut
- Grow Up / Vacation
- All Star / Skier Boi/ Mr Brightside
- What’s New Scooby Doo?
- Where I Belong
Ráadás:
- I’m Just a kid
- Perfectly Perfect (Akusztik)
- Basket Case (Green Day cover) (Akusztik)
- Perfect
Írta: Matyi-Szabó Nóra
Credit: Hetessy-Németh Tünde
Szervező: Live Nation

Kapcsolódó tartalom:
Charlotte Sands koncertfotók 2026.10.21. Budapest, Barba Negra