Az Anthrax úgy öregszik, mint a jó bor – koncertbeszámoló
(Decapitated, Anthrax koncert 2026.06.01. Budapest, Barba Negra)
Erősen nyitottuk meg a nyarat június 1-jén, amikor az 1980-as évek egyik legjelentősebb thrash metal zenekara, azaz az Anthrax látogatott el ismét hozzánk. A formációt utoljára 2024 decemberében láthatták a rajongók a Kreator társaságában, a Concerto Music pedig most is a Barba Negra Red Stage-re hozta el őket.
Az előzenekar a lengyel Decapitated volt, amely death metalban utazik 1996 óta. A műfaj egyik legismertebb európai zenekaraként a korai lemezeik (Winds of Creation, Nihility, The Negation) a technikás death metal alapművei közé tartoznak. Később egy groove-osabb, közérthetőbb, de még mindig rendkívül súlyos irányba mozdultak el. A hangzásuk brutális élőben is, miközben tankönyvbe illő precizitással tolják le az egész koncertet. Az alapító gitáros, Wacław ‘Vogg’ Kiełtyka mellett Paweł Pasek bőgőzik, James Stewart dobol és 2024 óta Eemeli Bodde áll a fronton. Most is bebizonyosodott, hogy a Decapitated ereje a riffekben, a ritmusváltásokban és a technikai tudásban van, nem pedig a karizmatikus énekesben. Panasz nem érheti persze a ház elejét, Bodde jó választásnak bizonyult a formáció negyedik kiabátorának. Tipikusan egy olyan zenekarról van szó, amely képes egyszerre agyonverni a közönséget és lenyűgözni a zenészeket a nézőtéren. Nagyjából 45 percet játszottak, a setlistet pedig az utolsó, 2022-es Cancer Culture című nagylemezük uralta (Just a Cigarette, Cancer Culture, Suicidal Space Programme, Iconoclast).
Miután egy profi bemelegítést kaptunk, jöhetett a trash metal ,,nagy négyeséből” a talán legérdekesebb zenekar. A ‘80-as évek óta a Metallica stadionzenekarrá nőtte ki magát, a Slayer legendaként vonult vissza (egy párszor), a Megadeth pedig folyamatosan Dave Mustaine személye körül forog. Az Anthrax ez idő alatt valahogy megmaradt annak a szemtelen, energikus, kissé alulértékelt, de rendkívül szerethető thrash bandának, amely a kezdetekkor is volt. Emiatt sokszor kisebb reflektorfényt kapnak, mint a másik három nagy név, pedig zeneileg nagyon szépen öregedtek. Ezt tökéletesen mutatja, hogy míg a Metallica nálunk is a Puskás Arénában duplázik, az Anthrax a Barba Negra nagy sátrának maximum két harmadát tudta megtölteni.
Ehhez nyilván a frontvonalban történő váltások is hozzájárultak, hiszen Joey Belladonna távozásával és John Bush érkezésével a zenekar a hangzását is modernizálta. A gyorsabb és nyersebb dalok átformálódtak, kevesebb lett bennük a trash és több a groove, valamint az addigi laza attitűd helyét is egy komorabb hangulat vette át. Bár sok rajongónak kifejezetten tetszett ez a váltás, mint ahogy az ilyenkor lenni szokott, többen elfordultak a csapattól. Belladonna visszatérése azonban sokak lelkesedését ismét visszahozta. Nem véletlen, hogy a mostani koncerten is a régebbi dalokat részesítették előnyben, viszont hallhattuk például az It’s For The Kids című szerzeményüket is, mely a szeptember 18-án megjelenő Cursum Perficio című nagylemezük előfutára is egyben.
Egy, a mai napig kiemelkedően erős koncertzenekarról van szó, amely tagjain tökéletesen látszik, hogy ennyi idő elteltével is élvezik azt, amit csinálnak. Scott Ian még mindig ugyanazzal az őrült lelkesedéssel darálja a riffeket, Charlie Benante továbbra is elképesztően stabil dobos, Frank Bello (basszusgitár) és Jon Donais (gitár) pedig szinte állandó mozgásban vannak. Belladonna hangjában van némi gyengeség néha, de 65 évesen nem is lehet elvárni valakitől, hogy egy huszonéves fiatalként énekeljen. A magas hangok többször nem voltak a helyükön, viszont egy bizonyos értelemben véve jót tettek neki az évek, hiszen sokkal érettebb és kontrolláltabb lett, ez pedig a stúdióalbumokon is sokkal jobban érződik.
Élőben is átjött, hogy már egy technikásabb, kiforrottabb, dallamosabb zenét játszó formációról van szó, amely sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a himnikus refrénekre és a monumentális hangzásra, mint a kezdeti években. Bár mára a trash metal és a modern heavy metal között vannak valahol félúton, pont ugyanolyan gyors riffek, humor és energia jellemzi őket, mint az induláskor. Kifejezetten tetszett az is, hogy a mai napig egy olyan közvetlen kapcsolatot ápolnak rajongóikkal, ami mindig is megkülönböztette őket a thrash színtér többi nagyágyújától.
Bár technikailag az Anthrax messze túl van már a fénykorán, nem úgy tűnik, hogy akár a zenekar, akár a rajongók a visszavonuláson gondolkodnának. Bár őket azért sokan láthatták a felemelkedésük éveiben, még így 40 év elteltével is rengetegen kitartanak mellettük. Nem véletlenül, hiszen az Anthrax megérdemelten írta be magát a ,,nagyok könyvébe” és amikor már rég nem lesznek sehol sem, a világ még akkor is egészen biztosan legendákként fogja emlegetni őket.
A koncerten elhangzott dalok:
- Among the Living
- Got the Time (Joe Jackson cover)
- Madhouse
- Metal Thrashing Mad
- Caught in a Mosh
- Keep It in the Family
- Breathing Lightning
- It’s For The Kids
- Medusa
- Indians
Ráadás:
- Antisocial (Trust cover)
- I’m the Man
- I Am the Law
Írta: Matyi-Szabó Nóri
Credit: Hetessy-Németh Tünde
Szervező: Concerto Music
Kapcsolódó tartalom:
Anthrax koncert Budapest – koncertfotók 2017.03.12. Budapest, Barba Negra Music Club
