A technológiai változások befolyással vannak az életünk minden területére, így a kultúrafogyasztási szokásainkra is. Új platformokat és eszközöket használunk, amik formálják, hogyan viszonyulunk a művészekhez és az alkotásokhoz, és hatással van arra is, hogyan hallgatunk zenét, de nem csak a digitális oldalon, hanem élőzenei oldalon is. A COVID-járvány pedig még egyet csavart a változásokon.
Az EEnlarge Europe klubok közössége és tudásmegosztási projekt, kifejezetten a kulturális táptalaj igényeire szabottan, hiszen minden élőzene ott kezdődik. Kutatásuk célja volt, hogy jobban megértsék a közönségüket és ezzel a szektornak új lendületet adjanak kétévnyi lezárás és élőzene-hiány után.
Az adatgyűjtést elsősorban Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában végezték. Ezen országok bár egy régiót alkotnak, mégis van köztük néhány gazdasági és kulturális különbség, ami befolyással van a lakosok kulturális költésére és zenefogyasztására is. Közös azonban, hogy a digitális zenehallgatás messze a legnépszerűbb forma, a válaszadók 94,20%-a leggyakrabban ezt választja, messze megelőzve a fizikai formátumokat gyakran hallgatók táborát.
A fókuszált zenehallgatás még nem szorult háttérbe, ami jó hír a zenészeknek, és annak ellenére, hogy jellemzően bezárkózunk a saját zenei világunkba a füleseinkkel, a válaszadók közel fele még mindig szereti megosztani a zenehallgatás élményét másokkal is.
“A kis klubok a következő világsztárok bölcsői, ezek azok a helyek, ahol minden headliner zenész karrierje indult. Ennek a kutatásnak a segítségével egy kissé tisztább képet kaphatunk ahhoz, hogy a klubok hogyan mutassák be a közönségnek a jövő nagy neveit, mielőtt még igazán híresek lennének.” – mondta el Décsy Eszter, az EEnlarge Europe alapítója.
De hogyan is fedezünk fel új zenéket? A legtöbben a barátaik ajánlásából, de sorrendben második helyen áll a YouTube, harmadikként pedig leggyakrabban koncerteken és fesztiválokon találjuk meg az új kedvenceinket. További jó hír a zenészek számára, hogy a közönség jellemzően odafigyel a zenére a koncerteken még akkor is, ha a koncertre járás mára inkább szociális esemény lett. Meglepő, de a válaszadók harmada nem is használja a telefonját koncert közben. A teljes jelentésben további érdekes számok vannak, hogy a közönség számára mi egy koncert kényelmes hossza, jellemzően hány zenekar néznek meg, hogyan használják a social media csatornáikat a koncertek tükrében, honnan tájékozódnak a közelgő koncertekről, vagy támogatnák-e kedvenc klubjukat, ,és ha igen, hogyan.
A TELJES JELENTÉS ITT OLVASHATÓ
Az EEnlarge Europe évente szeretné megismételni és finomhangolni a kutatást, hogy nyomon követhessék a változásokat és még több hasznos adatot közvetíthessenek a régió kisklubos világa felé.
https://facebook.com/eenlarge.europe