Nemzedékének egyik legkiválóbb operaénekese, José Carreras Budapesten koncertezett – koncertbeszámoló
(José Carreras koncert 2023.11.29. Papp László Budapest Sportaréna)
Korunk egyik legkiválóbb tenorja járt nálunk!
Már nem először és remélhetőleg nem utoljára koncertezett Budapesten a 76 éves katalán, akiről 40 éves korában leukémiája miatt szinte már lemondtak az orvosok: 10 százalék esélyt adtak neki.
Az operaénekes karrierje során csaknem hatvan szerepet játszott, különösen Verdi és Puccini művei terén alkotott kimagaslót, pályafutása alatt több mint 85 millió lemezt adott el, így méltán írta be nevét az opera történetébe. Élete talán legismertebb momentuma mégis az volt, amikor az 1990-es futball-világbajnokság megnyitója alkalmából barátaival, Plácido Domingóval és Luciano Pavarottival koncertet adtak, mint a Három Tenor – a közvetítést 800 millióan nézték a világon. És bár ezt akkor egyetlen alkalomnak szánták, olyan nagy sikerük lett, hogy egészen 2003-ig léptek fel együtt. Ezzel persze rengeteg lemezeladást is produkáltak, olyannyira, hogy ami a mai napig tartják a klasszikus zenei eladási rekordot.
Komolyzenei koncert lévén nem volt felvezetés, így kisebb késéssel, de el is kezdődött az este, amelyen pár ezer, de annál lelkesebb rajongó vett részt (be kell látni, hogy mostani fiatalság körében a zenei műfajok közül nem az opera a legnagyobb divat).
Az Arénában a hangulat kellemes volt, a hőfok már kevésbé, legalábbis én eléggé fáztam. Carrerast ezúttal a Budafoki Dohnányi Zenekar, hazánk egyik legdinamikusabb és legsokoldalúbb zenekara kísérte, és David Giménez vezényelt, aki már a legjelentősebb zenekarokat és szólistákat is dirigálta.
A zenekar Bizet L’Arlesienne Suite című művével vezette fel az estét; bár Carreras hófehér arcával kissé sápadtnak hatott (mivel még sosem láttam élőben, ezért lehet, hogy ez csak nekem tűnt így), de ennek ellenére érezni lehetett, hogy nagyon átélte az estét. Vendégként rögtön a Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas Miklósa Erika – méghozzá egy csodaszép virágos hosszú ruhában – lépett a színpadra, aki jelentős szerepeivel meghódította a világ számos operaszínpadát. Most is épp úgy nézett ki, mint egy igazi díva.
Egyébként a színpadon a szokástól elérően virágládákat növényekkel helyeztek el, ez a díszletelem nekem kimondottan tetszett. Elsőre furcsa lehetett, hogy egy kis öltöző, pihenő részt is kialakítottak az énekesnek, amíg éppen nem énekelt valamelyikük, addig mindig oda kísérték be őket. Az előadás alatt végig váltakoztak a háttérfények, és ez elég sejtelmes hangulatot árasztott.
Kétszer is felcsendültek Strauss művei. Carreras elénekelte A denevér c. operettből a nyitányt és a „Mein Herr Marquis”-t. Miklósa Erikával is többször duettezett, közösen adták elő a Moon River, a Non ti scordar ti me, a Lippen Schweigen és a Solamente una vez című szerzeményeket. A legszebb jelent mégis az volt, amikor az énekesnő és az énekes néhány pillanatra kéz a kézben énekeltek.
Felcsendült egyik személyes kedvencem, az O sole mio is, tudásához méltóan Carreras nagyon nagy beleéléssel adott elő.
Egyébként a nem túl hosszúra nyúlt előadást, jellegéhez híven egy szünet is félbeszakította. Az est zárásaként, a fináléban szinte ember nagyságú hatalmas virágcsokrokkal köszöntötték a művészeket. A koncert befejezése után, akár az operában, a közönség felállva tapsolta meg az operaénekeseket.
Csak személyes megjegyezés, de ahogy eddig még soha semmilyen rendezvényen, most sem értettem, hogy miért nem adja meg minden ember a művészeknek a kellő tiszteletet és miért is akarják sokan fél perc alatt elhagyni a helyszínt. A szűnni nem akaró tapsnak így az vetett véget, hogy egyesek már elkezdtek kifelé rohanni, egyúttal megbontva ezzel a sorokat. A koncert számomra egy nyugtató, elmélyült élménnyel ért fel, mígnem vissza nem csöppentem a rohanó valóságba.
Írta: Matolcsi Zita
Credit: Hetessy-Németh Tünde
Szervező: Live Nation
Kapcsolódó tartalom:
José Carreras koncertfotók 2023.11.29. Papp László Budapest Sportaréna